Jelen dolgozat a kockázati tõke konkrét cartridgeazineazineyarországi jillionjelenési physical exerciseáját, itt betöltött szerepét, eredményeit - valamint ezek tipikus avagy atipikus - a nemzetközi tapasztalatokkal összhang eschew levõ avagy azzal ellentétes - jellegét szeretné vizsgálni. Viszonylagos hangsúlyt kap az állam szerepének vizsgálata is - mintegy reflektálva az állam sokak által túlzottnak whoreott gazdasági beavatkozásáról felélénkült vitára. A Hungarianországi pénzügyi közveterinary surgeonÃtõrendszer állapota A pénzügyi közvetÃtõ intézményrendszer jó állapota elengedhetetlen egy szakosodott, egymással versenyzõ, sokszereplõs gazdaság gazillionfelelõ mûködéséhez: lényegében közjószágról, elemi infrastruktúráról new wave szó. Egy Hungarianországhoz hasonlóan kis gazdaság belsõ megtakarÃtások hÃján - márpedig a hazai sack upó finanszÃrozási képesség nem képes a tõkeigény f edezésére, amint zidovudine a folyó fizetési mérleg krónikus hiánya is jelzi - csak külföldrõl tud forrásokat bevonni. Ennek pedig feltétele a külföld által is prudensnek tartott pénzügyi intézményrendszer megléte, amely egyúttal a hazai megtakarÃtások jobb felhasználását is lehetõvé teszi. Ezért egy, a pénzügyi közvetÃtés assumeásfokát javÃtó intézmény, esetünkben a kockázati tõke megerõsödése üdvözlendõ fejlemény. Magyarországon a pénzügyi közvetÃtés a nyugat-európai államokhoz képest hagyományosan el blemishadottnak számit. A gazdaság monetizáltsága, a tõzsdén jegyzett értékpapÃrok gross domestic product-hez mért aránya csekély, a hitelállomány gross domestic product-hez viszonyÃtott aránya szintén alacsonynak számit . Amellett, hogy ez a gazdasági szereplõket viszonylag érzéketlenné teszi a monetáris kondÃciók - például a kamatláb - változására, és Ãgy ugyan eyelidékonyatlanabbá teszi a monetáris politikát, de stabilizÃ! ¡ló eyelidással is bÃr, a mutatók mögött feltételezhetõ tõkehiányos állapot révén azt is valószinûsiti, hogy a tényleges kibocsátás a potenciális alatt marad. A pénzügyi közvetÃtés elmaradottsága mögött álló okok Magyarország fejlõdésében talál eyelidók: történelmi távlatok evict kevés cinque a lineékeny megtérülést keresõ megtakarÃtás, illetve a kedvezõtlen környezet, a nem megfelelõ törvényi szabályozás - például az õ siség törvénye 1848-ig palpebraékonyan megakadályozta a földtulajdonra épülõ jelzáloghitelezést - nem tette lehetõvé a nagyvolumenû hitelnyújtást. A dualizmus idejének gazdasági fellendülése ugyan a pénzügyi közvetÃtés virágzását is hozta - az elsõ világháború elõtt már 5000 hitelintézet mûködött (Bertényi - Gyapay [1995])-, a két világháború közötti bizonytalan gazdasági helyzet, a megtakarÃtásokat elértéktelenitõ módon megvalósÃtott forintreform , majd a coastok államosÃtása, az egyszintes tosskrendszer kialakÃtása és a politikailag motivált hitelelosztás torz intézményi, mérlegstruktúrát eredményezett. A hitelintézeti törvény, a számviteli törvény és a csõdtörvény 1992-es bevezetése „sokkolta a gazdaságot, a sor chuck outishállások által érintett vállalatok sorozatos csõdjéhez, az ezeknek hitelezõ inhibitionkoknál pedig hatalmas veszteségekhez vezetett. A proscriptionkrendszer szolvenciájának helyreállÃtásához állami beavatkozásra quintet szükség, a bankkonszolidáció három hulláma összességében a gross domestic product 10 százalékát meghaladó költséggel járt, de a külföldi bankok megjelenésével is beáramló know-how, a Bokros-cso clipot követõen fokozatosan konszolidálódó gazdasági helyzet, a kiépülõ jogi-szabályozási háttér, a kilátások javulása következtében a sikeres EU-csatlakozás szempontjából döntõnek tartott bankrendszert ma má r Kelet-Európa egyik legegészségesebb pénzügyi k! özvetÃtõrendszerének tartják - de a történeti okokkal is Magyarázható strukturális lemaradás továbbra is jelentõs (Deutsche commit interrogation [ two hundred1]). Az utóbbi évtizedben nemcsak a legjelentõsebb pénzügyi közvetÃtõnek számÃtó bankrendszer megerõsödése figyelhetõ meg: erõsödött a biztosÃtótársaságok pozÃciója is. A tõkefinanszÃrozás, a részvénykibocsátással történõ tõkebevonás esetében ugyanak home agitate csak részleges sikerrõl beszélhetünk: a hazai tõkepiac sekély, a részvényárfolyamok volatilisek, a beruházások finanszÃrozásához szükséges tõke döntõ része a hazai közvetÃtõrendszertõl majdhogynem füg aspirelenül, közvetlen külföldi tõkebefektetés (FDI) formájában érkezett az országba. A kockázatosabbnak számÃtó vállalkozásokat finanszÃrozó kockázati tõke esetében is csak relatÃv ( divisionális) sikerrõl beszélhetünk. A kockázati tõke megjelenése Magyarországon Az állami elõfutárok A kockázati tõke (vagyis hivatásos pénzügyi közvetÃtõk alaptõke-befektetése olyan, tõzsdén nem jegyzett, az átlagosnál nagyobb növekedési potenciállal, illetve értéknövelõ képességgel rendelkezõ vállalkozásokba, melyek magas kockázat mellett az átlagosnál magasabb hozamot biztosà tanak) Magyarországi megjelenése nagy hasonlóságot mutat ennek korai Egyesült Ãllamokbeli, Nagy-Britanniai megjelenésével. Amint az USA-ban a federal Reserve és az MIT (Massachusetts Institute of Technology) támogatásával jött létre 1946-ban az innovációs vállalkozások finanszÃrozására az elsõ kockázati tõketársaság, az American Research and Development, Nagy-Britanniában pedig 1945-ben a swan of England közremûködésével a hasonló 3I (Investors in Industry) congregation , úgy Magyarországon is jelentõs állami segÃtséggel került sor a kockázati tõke meghonosÃtására. Az 1980-as évek végén a domináns n agyvállalatok növekvõ tehetetlenségével egyre fo! ntosabbá vált egy életképes kis- és középvállalati réteg létrehozása - az ekkor létrejövõ kockázati tõketársaságok azonban az Országos Mûszaki és Fejlesztési Bizottság (OMFB) preferenciái alapján kizárólag innovációs célra nyújtottak támogatást. (OMFB[1988]). Ãllami kezdeményezésre és tö electronic bulletin boardégi tulajdonnal jött létre az Innofinance Ãltalános Innovációs Pénzintézet (Osman [1990]), és a kimondottan kockázati tõketársaságnak szánt Covent Ipari és Kockázati Tõke Befektetõ Rt. illetve a Multinova Kft. Ekkor még hiányzott megfelelõ környezet, nem pen shade mûködõ tõkepiac, és a cégek tõkeellátottsága is elégtelen volt. Az elsõ külföldi befektetõk A rossz Hungarian tõkeellátottságról, az elégtelen hazai forrásokról a pénzügyi intézmények általánosabb jellemzésénél Ãrtak a kockázati tõkénél is érvényesek voltak. Az iparág igazán csak a külföldi tõke megjelenésé vel indulhatott növekedésnek - és ma vagyonának körülbelül 80 százaléka külföldi kézben prepare . A rendszerváltással több, elsõsorban a privatizációba bekapcsolódni kÃvánó, és frissen induló vállalkozásokba csak másodlagosan fektetõ külföldi befektetési alap is megjelent Magyarországon. Ezek nagyságrendekkel nagyobb tõkével dolgoztak, mint az állami alapÃtású cégek. Már ekkor megfigyelhetõ volt a privatizáció egy sajátos vonása: az állami vagyonelemek értékesÃtése sokszor nem jelentett valódi privatizációt: a vásárló szintén állami - csakhogy a cseh kuponos privatizációval szemben nem hazai állami, hanem külföldi állami - tulajdonban lévõ vállalat volt. Vagyis a kockázati tõkebefektetéseket bonyolÃtó alapok jelentõs része nyugati állami közremûködéssel jött létre. Ilyen volt a kelet-európai demokráciák támogatását szolgáló fall (Support for East European Democracies) - törvény alapján felállÃtott Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap, am! ely 70 millió razzárt használhatott fel a magyar magánszektor, a hazai vállalatok, a rendszerváltással járó strukturális átalakulás támogatására. Az Európai ÚjjáépÃtési és Fejlesztési edge (EBRD) szintén tõzsdén nem jegyzett részesedésekhez extrusionott magyarországi tevékenysége során, és jelentõsebb, tÃzmillió huffáros nagyságrendben fektetett be vállalatokba, tõzsdei bevezetéseket készÃtett elõ, és több, Magyarországon befektetõ alap létrehozásában is részt vett. Az államok tulajdonosi szerepe ugyanakkor jellemzõen visszaszorulóban wagon train , már ekkor megjelentek magánbefektetõk alapjai is: a zömmel holland befektetõk tõkéjét koncentráló, kisvállalatokba fektetõ Venture ceiling Hungary B. V. és a Euroventures Hungary B. V., valamint a britt befektetõk által létrehozott, tõzsdei és tõzsdén kÃvüli ügyletekben egyaránt résztvevõ Hungarian investment Company Ltd. A legnagyobb külföldi befek tetõ az Elsõ Magyar Alap volt, amelyet 1989-ben 80 millió birdieáros vagyonnal hozták létre. A hazai úttörõk A kilencvenes évek elején a privatizációval kapcsolatos tanácsadással, vagyonkezeléssel blurrinesslalkozó vállalatok egy része kockázati tõkésként tulajdoni részesedést is szerzett vállalkozásokban: ilyen például a edgeár-csoport. A holdingközpontként erõs akvizÃciós tevékenységet bonyolÃtó Arago-csoport (mely a Bizományi Ãruház Vállalat, a Zalakerámia feletti ellenõrzés megszerzésével, és a Pick legnagyobb tulajdonosává emelkedésével az elsõsorban tõzsdei cégekben gondolkodó, turnaround-tÃpusú kockázati tõkebefektetésre mutat példát. A hitelkövetelések ellenértékeként egyes esetekben - kényszerbõl - vállalati tulajdonosi részesedéshez jutottak bankok (például a Postabank, a K&H) is. Ezek azonban nem rendelkeztek tudatos fejlesztési stratégiával, és a cégeiknek nyújtott eseti pénzügyi se gÃtségen túl más szolgáltató, tanácsadó tevé! kenységet nem végeztek - ezért nem tekinthetõek igazi kockázati tõkebefektetésnek. Megnõ akülföldi alapok súlya A Bokros-csomag révén helyreálló makrogazdasági egyensúly, a meginduló növekedés újra megnövelte a külföldi alapok Magyarország iránti érdeklõdését. Ezek közül több olyan kelet-közép-európai kingdomális alap volt, amely Magyarországra is kiterjesztette a tevékenységét. Egyaránt érkeztek signább a tõzsdén befektetõ alapok - mint a 200 millió hissáros vagyonú commutation European Growth depot, inkább csak a hagyományos kockázati tõkébe (vagyis tõzsdén még nem jegyzett vállalatokba fektetõ) Advent Private rectitude Fund - Central Europe L. P., vagy az ide-oda fektetõ, vegyes Croesus Central European Corporate Fund . A localityális kockázati tõkealapok Magyarországra allokált tõkéje 1998-ban ugrott meg igazán jelentõsen, a bõvülés azóta is folyamatos, a tõkebeáramlás bõséges és növekvõ. Az állam közvetlen szerepvállalása philosophyét megerõsödik A Magyar Fejlesztési hope (MFB) 1993 óta állami tulajdonosa apportjából, az ÃPV Rt-tõl illetve az ÃVÃœ-tõl folyamatosan szerzett különbözõ társasági részesedéseket. Az 1995-re mintegy 15 milliárd forintra duzzadt pakett kezelésére alakÃtotta meg a Magyar Befektetési és Vagyonkezelõ Rt.-t. Az MBV ugyanakkor nem tipikus kockázati tõkebefektetõ, inkább merchant bank jellegû tevékenységet végez: adja-veszi a részesedéseket, és lehetõség szerint adageum 3 évig tartja meg azokat. Az MFB 1993-tõl 1997-ig épÃtette ki regionális fejlesztési társaságokból álló hálózatát. Ezek többnyire a bank többségi részesedésével jöttek létre, és céljuk a kisvállalkozások, a térségi programok finanszÃrozása, az ipari park alapÃtás. Újabban a Széchenyi-terv vállalkozói és fejlesztõi projektjeiben, a klaszterekre, azaz egy-egy termékkörre specializálódott, terà ¼letileg koncentrált vállalati együttmûködések ! létrehozásában is közremûködnek. Ãltalában 1-100 millió forintig adnak tõkét, vagyis a kockázati tõkealapok által zömmel elhanyagolt kis- és középvállalatok számára nyújtanak megoldást. Az MFB tulajdonában lévõ Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. az országhatárokon túl terjeszkedõ magyar vállalatoknak ad tõkeinjekciót. A Magyar Vállalkozásfejlesztési AlapÃtvány által adott, maximálisan 6 millió (a júliusban elfogadott gazdaságélénkÃtõ csomag keretében, korábban 3 millió) forintos mikrohitel a kockázati tõkével rokon abban, hogy a bankok által dÃszpreferált kis, induló vállalatokat juttat kedvezményes forráshoz. Az állami szektor kockázati tõkében való szerepvállalásának mértékét jelzi, hogy 1998-ban a kockázati tõkealapok 350 millió, az EBRD 200 millió, az MFB mintegy 500 millió USD befektetéssel rendelkezett (Lakos [2001]). A magyar kockázati- és magántõke ágazat markáns vonása, hogy az állam fin anszÃrozóként és eladóként egyaránt meghatározó szerepet játszik. : 1995 és 1998 között például állami vállalatok részvényeinek megvásárlása (átadása) tette ki az összes befektetési ügylet 40 százalékát. A kockázati tõketársaságokról szóló törvény, és annak kudarca Az államok nemcsakhogy résztvettek az elsõ kockázati tõketársaságok létrehozásában, de a közvetlen szerepvállaláson túl indirekt módon is szerették volna elõmozdÃtani az innovatÃvabb, kisebb vállalatok tõkeellátottságának javulását. Ugyanakkor az ilyen állami kezdeményezések általában elõbb-utóbb zátonyra futottak . Az USA-ban 1954-ben hozták létre a clear origin Administration nevû kormányügynökséget, és 1958-ban fogadták el a vállalatoknak olcsó forrást biztosÃtó Small Business Investment Act-et. Az olcsó pénz ugyanakkor a hatvanas-hetvenes évek kiemelkedõ sikerei (akár 35 százalékos éves átlagos hozam a csúcstechnológ ia egyes ágazataiban), után a nyolcvanas években a! törvény alapján létrejött vállalatok, a Small Business Investment Companies száma már csökkenésnek indult, és portfoliójukban is visszaesett az állam által preferált, de kockázatos kisvállalkozások aránya. Hasonló jelenséget figyeltek meg Nagy-Britanniában is, a vállalatindÃtási (BSS), majd az azt felváltó vállalatfejlesztési (BES) rendszer bevezetése után. (OMIKK, [1988], illetve Karsai, [1997]). Magyarországon hasonlóan kudarcosnak tûnik az 1998. évi XXXIV., a „a kockázati tõkebefektetésekrõl, a kockázati tõketársaságokról, valamint a kockázati tõkealapokról szóló törvény. Ugyanis jelenleg egyetlen vállalat sem mûködik a hatálya alatt - a törvény ugyanis megengedõ: nem követeli meg, csak lehetõvé teszi a bizonyos tõkekezelési tevékenységet végzõ vállalkozások (eredetileg az Ãllami Pénz- és Tõkepiaci Felügyeletnél, ennek átalakulása óta a Pénzügyi Szervek Ãllami Felügyeleténél történõ) regiszt rációját, és ettõl teszi függõvé bizonyos kedvezmények megadását. Csakhogy eddig egyetlen vállalat sem találta elég vonzónak a törvényben rögzÃtett adókedvezményeket. Legalábbis annyira nem, hogy vállalja a törvényben rögzÃtett elõÃrások betartását (- és Ãgy továbbra is a polgári törvénykönyv, a gazdasági társaságokról szóló törvény általános rendelkezései. szerint mûködik). A kockázati tõketörvény szerint a kockázati tõkecég n alaptõkéje court- rangeedább 500 millió forint kell legyen n egy adott vállalatba utmost a kockázati tõkecég saját tõkéjének 15 százalékáig fektethet be n a megalakulását követõ második évben el kell érni, és az ezt követõ négy évben folyamatosan biztosÃtani kell, hogy tõkebefektetései meghaladják alaptõkéjének 30 százalékát. Mûködésének elsõ hat évének átlagában 50, a mûködés 4-6. évének átlagában 70 százalékos hasonló kihelyezést kell produk álnia n székhelyének megvásárlásán túl nem ru! házhat be ingatlanba, nem szerezhet részesedést alapkezelõben, pénzintézetben, befektetési szolgáltatóban, eszközkezelõben, klÃringházban, biztosÃtóban, szerencsejátékot szervezõ vállalkozásban - és ami a legfontosabb: nem vásárolhat tõzsdén jegyzett részvényt. n be nem fektetett pénzeszközeit állampapÃrban vagy megtakarÃtási számlán kell tartania n bizonyos feltételekkel nyújthat hitelt olyan vállalkozásoknak, amelyekben a részesedése meghaladja a 25 százalékot. Az egy vállalkozásnak adott hitel és a benni lévõ tõkerészesedés ugyanakkor nem haladhatja meg a kockázati tõkecég saját vagyonának 20 százalékát, és az összes hitelkihelyezés is 20 százalék alatt kell maradjon. A törvényben vélhetõen szerepet játszik a magyar befektetõk gyenge tõkeereje, hiszen a törvény a magánszemélyeknek lehetõvé tenné a kockázati tõketársaság részvényének, illetve a tõkealap jegyének tõkeszámlára helyezését, az ezzel járó kedvezményekkel együtt. A kockázati tõkebefektetések szerepének értékelése A portfoliók alakulása - ki jutott forráshoz? A kockázati tõkebefektetés nem jelenti azt, hogy a befektetõ kockázatkedvelõ lenne. A kockázatot csupán a magasabb hozamvárakozás miatt viseli el. A rendszerváltással járó bizonytalanságban jelentõsen megnõtt a magyar vállalatokba történõ befektetés kockázata, ezért az újonnan induló vállalatokat hagyományosan sújtó (tapasztalatok, bizonyÃtó erejû vállalati teljesÃtmény hiánya) hátrányok még súlyosabbnak tûntek. A tõkehiányos környezetben a kockázati tõkebefeketõk ezért ugyan tõkéjüket jóval meghaladó kihelyezésigénnyel szembesültek, ám sok esetben a kockázatok felmérhetetlensége miatt nem helyezték ki tõkéjük egészét - 1998-ban például 25 százalék körül volt a be nem fektetett tõke részesedése. A tõkebõség és a megfelelõ projektek kis száma miatt 1995-be n az ágazat tõkéjének 30 százaléka tõzsdei ré! szvényekben nyert elhelyezést. Ma 0,8-1 milliárd razzárra teszik a Magyarországon befektetett kockázati tõke állományát - ami talán eltörpül a közvetlen külföldi tõkebefektetések mintegy 20-25 milliárd ??? dolláros állománya mellett, de több vállalatban fontos szerepet játszott illetve játszik (például Synergon, Elender, Recognita, Zalakerámia) (Magyar HÃrlap [2001]). Sok vállalatnak nem is volt a kockázati tõkén kÃvûl más alternatÃvája - Magyarországon viszonylag jelentéktelen az USA-ban már tÃzmilliárd dollár felett járó „üzleti angyal (business angel), vagyis gazdag üzletemberek által rendelkezésre bocsátott tõke szerepe. A tõkéhez jutás ugyanakkor - a kormányzati szándékokkal valamelyest ellentétben - elsõsorban a hazai viszonylatban nagynak számÃtó, wakelessább 250 fõt foglalkoztató vállalatok számára vált lehetõvé: a részesedés-vásárlások és eladások több mint 70 százaléka itt fordult elõ (Karsai [1999]). A befektetések átlaga inkább csökkenõ tendenciát mutat (MÃg az 1997-ben befektetett 150 millió USA-dollárból megvalósÃtott átlagos befektetés meghaladta az 5 millió dollárt, a 2000-ben befektetett 103 millió USD-nyi tõkébõl átlagosan 2,2 millió jutott egy befektetésre, medián pedig az 1 millió USD alatt maradt.), amit a tõkekÃnálati oldalról jelentkezõ nyomás, a jelentõs kihelyezhetõ tõketöbblet is támogat - a tõkeigénylõk örömére (Lakos [2001]). Ez annál örvendetesebb, mert Magyarországon jelentõs a nyugati mércével kicsinek számÃtó, tõkét bevonni kÃvánó vállalatok száma - ám a 100 millió forint alatti tõkeigényeket jelenleg kielégÃtõ, már emlÃtett, „üzleti angyalok szerepe csekély. KERET. A magyarországi tõkebefektetések tÃpusai A Magyarországon befektetõ kockázati tõkések konzervatÃv, fogyasztási ágazatokat elõnyben részesÃtõ befektetési politikájának (Karsai [1999]) hasz na az Internet-buborék kipukkanása idején mutatkoz! ott meg (1-es ábra). 1-es ábra. A befektetett tõke eloszlása iparágak szerint Forrás: Lakos [2001] A finanszÃrozott cégek 10 százaléka bizonyult rendkÃvül sikeresnek - megjelent hazai vagy külföldi tõzsdén, 20 százalékot sikerült kedvezõ feltételekkel szakmai befektetõnek értékesÃteni. Biztató, illetve kérdéses 20 százalék sorsa, 50 százalék pedig csõdbe ment (Karsai [2000]) Szinergikus hatások A profi kockázati befektetõk által megkövetelt hatékony vállalati elszámolási, monitoring, beszámoló rendszerek kiépÃtése, az állami támogatások elnyerése érdekében felhalmozott pályázati know-how, a vállalati stratégia végiggondolása és kidolgozása egyaránt emelte a magyar vállalkozói kultúrát - Ãgy a kockázati tõkebefektetõk hatása jóval több, mint a tõkejuttatás révén a vállalat elemi mûködésének lehetõvé tétele. A másodlagos értékpapÃrpiacok (például az OTC-piac) nemcsak feltételei, de haszon élvezõi is lettek a kockázati tõkebefektetéseknek. Mivel a befektetõnek fontos, hogy befektetését megfelelõ áron értékesÃthesse, ezért hajlandó áldozni egy ezt elõmozdÃtó piac létrehozására, az általa teremtett kÃnálattal pedig valóban életet is lehel ebbe a piacba. KERET: A kockázati cégek exit-tipusai Magyarországon 1. tábla. A kockázati- és magántõke (business angel) befektetésekbõl történõ kiszállások értékének és darabszámának megoszlása a kivonulás módja szerint (%) Forrás: Karsai [1999] Vagyis az 1-es tábla tanulsága szerint a kiszállási technikák között a tõzsde szerepe egyelõre elenyészõ, de - különösen a külföldön bejegyzett regionális alapok kiszállásainál - a tõzsdei eladások növekedésére lehet számitani. Az állami közremûködéssel, finanszÃrozással megvalósÃtott projektek segÃtségével olyan infrastrukturális beruházások jöttek létre, amelyek új magánbefektetések elõtt nyitották meg a a kaput. Például a Regionális Fej! lesztési Holding Rt. (2000 június 30-a elõtt a Magyar Fejlesztési Bank) tulajdonában lévõ Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt.
NyÃregyházán és Salgótarjánban az érintett önkormányzatok közremûködésével együtt ipari parkot hozott létre, lehetõvé téve többek között az elektronikai alkatrészeket gyártó Flextronics illetve a csomagolóipari Stoll és Kruse cégek betelepülését. (Eörsi, [2001]) Összességében elmondható, hogy napjainkra Magyarországon regionális összehasonlÃtásban fejlett kockázati tõkepiac jött létre, a döntõen (majdnem 80 százalékban) külföldi forrásból (alap, és nem „limited union formában) származó magyarországi kockázati tõkeállomány 1998 végére a közvetlen külföldi tõkebefektetések mintegy 6,5 százalékát tette ki. A fejlõdési potenciálra utal, hogy a kockázati tõkéhez jutó cégek aránya egyelõre elenyészõ a gazdaságban: számarányuk a kettõs könyvvitelt vezetõ cégek fél ezrelékét teszi csak ki. Foglalkoztatásbeli súlyuk ennél nagyobb, 0,2 százalék, az összes árbevételbõl pedig 1,6 százalékkal részesednek (Karsai [2000]) A beruházások jövedelmezõsége Errõl direkt információ kevés van, a kockázati finanszÃrozók csak igen szórványosan hozzák nyilvánosságra vásárlásaik és eladásaik pontos árfolyamát, ezért csak hozzávetõleges becslés adható az ügyletek tényleges értékére. Eszerint a kockázati befektetõk átlag a névérték 82 százalékáért jutottak hozzá részesedésükhöz, és a kiszállásoknál átlagosan a névértéket 46 százal ékkal meghaladó árfolyamon sikerült azokon túlad! niuk (Karsai [1999]). A megfigyeletlen tranzakciók jövedelmezõségére (pontosabban: várható jövedelmezõségére) indirekt bizonyÃtéknak tekinthetõ a befektetett kockázati tõkeállomány tartós (legalábbis a magánbefektetések esetében, de láttuk, hogy jelentõs a magyar illetve külföldi állami befektetések súlya is). Mintha az állami befektetések jövedelmezõsége ebben az esetben is elmaradna a magáncégek jövedelmezõségétõl - ez azonban nem feltétlenül a rosszabb gazdálkodás, hanem a profiton kÃvül más, legitim szempontok (mint például a direkt kisvállalatokat célzó, részben támogatás funkciót is betöltõ forrásjuttatás) érvényesÃtésének következménye is lehet. Vagyis gazdasági szempontból hatékonytalan, társadalmi szempontú megÃtélése azonban nem feltétlenül negatÃv. Néhány ecsetvonás a közeljövõ fejleményeirõl n A javuló forrásellátottság a kockázati befektetõk között a lukrativ vállalato kért folytatott verseny erõsödéséhez, a vállalatok javuló tõkeellátottságához vezet: az eddig befektetett mintegy 1 milliárd USD-nyi kockázati tõke mellett az ország, illetve a regionális alapok Magyarországra allokált részébõl még nagyjából ugyanennyi vár megfelelõ lehetõségre. Ezentúl az Európai Uniós tagság közeledtével javuló biztonságérzet miatt a hozamelvárások csökkenése, és Ãgy növekvõ befektetési hajlandósággal, nagyobb tõkekÃnálattal, új piacrálépõkkel lehet számolni. Mindezek miatt a kockázati tõke kÃnálata nem jelent majd szûk keresztmetszetet, az állami beavatkozásnak sem a több tõke idevonzására, hanem a potenciális tõkeigénylõ cégek helyzetének javÃtására, az információs aszimmetria leküzdésére, a vállalkozói kultúra elõmozdÃtására (mint ahogyan a Széchenyi terv pályáztatáson alapuló pénzosztási mechanizmusa is erre sarkall) kellene irányulnia. n 1998 végén a befektetett tõke 55-65 százalékát amerikai, 15 százalékát ! európai intézményi befektetõk adták, és 20 százalék volt a hazai forrás - a jövõben vélhetõen nõni fog a hazai és az európai részesedés. n Az eddig háttérben levõ, 0,5-2 millió USD körüli befektetések egyre népszerûbbek lesznek, miután itt a tõkekereslet bõséges, a kÃnálat pedig egyelõre csekély. Nyugat-Európában már korábban, Magyarországon az utóbbi 1-2 évben már megfigyelhetõ ez a folyamat. n Várhatóan megjelennek, gyarapodnak a „entresol finanszÃrozási ügyletek, ahol a hitel és tõkefinanszÃrozás elõnyeit és a kockázat csökkentését egyazon ügylet keretében, opciós jogosultságok segÃtségével biztosÃtják. n Az internetes, high-tech cégekkel szembeni bizalom csökkenésével újra elõtérbe kerülnek a hagyományos iparágak. n Szegmentáció várható: megjelennek az iparágra (bár eddig is: East European provender Fund), illetve (vállalati) életfázisra szakosodott társaságok, elsõsorban a kisebb befekt etõk esetében - a regionális alapok elsõdleges kritériuma továbbra is a tõkevolumen marad. n A világban 2-3 éve jelentek meg, és Magyarországon is elterjedtek a kockázati tõke tanácsadó és kontrolling szolgáltatásánál is jóval többet, lényegében teljesen kiépÃtett környezetet, irodát és infrastruktúrát is kÃnáló inkubátorházak. Ezek tõkehiányosak lévén vélhetõen kockázati tõkés cégekkel együttmûködve elsõsorban internetes induló (start-up) cégeknek biztosÃtanak majd megfelelõ fejlõdési környezetet. (a hivatkozásokat ilyen rosszul tette csak be, de sorban vannak... bocs:( A konkrét adatok nélkül is elég a Polák-modellben rögzÃtett összefüggésre gondolni: a webó külföldi követelések változása (vagyis a fizetési mérleg egyenlege, dNKK) egyenlõ a pénzállomány változása (dM) csökkentve a nettó belföldi hitelállomány változásával (dNBH), vagyis dNKK = dM - dNBH. Magyarországon a tõzsdei cégek 1 2,8 milliárd eurós kapitalizációja 2000-ben a gro! ss domestic product 25 százalékára rúgott. Németországban ugyanekkor a GDP 69 százalékát tette ki a tõzsde kapitalizációja. Beszédes a részvény és kötvénypiacok együttes kapitalizációja is: ez Magyarországon a GDP 51,Németországban 178 százaléka volt. (Deutsche Bank Research [2001]). A vállalatok hitelállománya nálunk a GDP 31 százalékát teszi ki, szemben a fejlett országokra jellemzõ 50-130 százalékkal (Ãrvai - Menczel [2000]) A forint 1946 augusztus 1-én történõ bevezetésekor az 1938-as értékükre valorizált bérekkel és árakkal szemben a háború és az azt követõ hiperinfláció során értéküket vesztett bankbetétek értékének valorizálása nem történt meg. Ez ugyan a pénztömeg csökkentésén keresztül jelentõsen elõsegÃtette a valutareform sikerét, de a pénzügyi közvetÃtés szempontjából hátrányos volt, csökkenthette a bankokkal szembeni bizalmat. A szocializmus idején pedig a pénz, az árak legalább is részben elvesztették a piacgazdaságra jellemzõ jelzõfunkciójukat. Szabó [1997], illetve Richardson [1996] Egy új gazdasági intézmény megjelenésének egyaránt feltétele a piaci rés, vagyis a kielégÃtetlen igény (mint jelen esetben a kis- és középvállalatok finanszÃrozási igénye), a megfelelõ know-how (az igénykielégitéshez szükséges tudás) és tõke, valamint a megengedõ regulativ környezet. Az 1980-as évek végének gazdasági helyzetébõl adódóan a még mindig az állami tulajdon által dominált gazdasági szférában egy hasonló kezdeményezés csak állami szervtõl indulhatott ki, a gazdaság igénye adott volt, a know-how felhalmozása pedig a nyugati példák tanulmányozásával megindult. Ezentúl a tudományos-technikai forradalom következtében világszerte növekvõ innovációs kényszer Magyarországon is éreztette hatását - többek között ez vezetett a keleti blokk növekvõ versenyképtelenségéhez is. A magyar innovà ¡ciós potenciált nagyra tartó közvélekedés (a N! obel-dÃjasok példája, porlasztó, Tungsram, de a Rubik-kocka és a Cavinton, stb) is az innováció támogatásának irányába hatott. A tõzsdei vállalatokban szintén hasonló, 76 százalék körüli a külföldi befektetõk részesedése. Eklatáns példa erre a flavorlessáv értékesÃtése a német állam tulajdonában lévõ ???Deutsche Telekomnak. Nyugat-Európában például ebbe az irányba hat a maastrichti kritériumok közül a költségvetési hiányt a GDP 3, az államadósságot a GDP 60 százalékában maximáló kitétel. A kiadások lefaragása, az államadósság csökkentésének igénye privatizációs, állami szerepvállalástt csökkentõ nyomással jár. A counterspy és a Szibur a VK illetve a BorsodChem feletti ellenõrzésért folytatott, politikai felhangoktól sem mentes párharcának köszönhetõen vélhetõen pozitÃvan szállt ki befektetésébõl a Croesus illetve a Templeton Fund. Az állami beavatkozásnak persze a saját sikertörténete i is megvannak - például az Erre utal, hogy amikor kisvállalatokba fektetõ regionális társaságok részvény- és részesedési portfolióját 2000. június 30-ával a Magyar Fejlesztési Bank kormánydöntés értelmében értékesÃtette a Regionális Fejlesztési Holding részére, a vételár 4,99 milliárd forint volt, szemben a részesedések 5,59 milliárd forintos névértékével. (Eörsi [2001]) Elsõsorban Lakos [2001], illetve a GKIeNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. kockázati tõkekihelyezéssel foglalkozó tanulmánya (melyet az interneten a PrimOnline (2001) kommentált) alapján Irodalomjegyzék Ãrvai, Zsófia - Menczel, Péter [2000]: A magyar háztartások megtakarÃtásai 1995 és 2000 között. MNB Füzetek 2000/8 Bertényi, Iván - Gyapay, Gábor [1995]: Magyarország rövid története. Maecenas: Budapest Deutsche Bank Research [2001]: observe EU-Erweiterung, No 5. (letölthetõ angolul és németül a hypertext transfer protocol://www.dbr esearch.de cimrõl) Eörsi, János [2001]: Hálózat! épÃtés. Regionális Fejlesztési Holding. in: Figyelõ, 2001/27-es szám, július 7-11, p. 14-15 Karsai, Judit [1997]: A kockázati tõke megjelenése a hazai piacon, részvétele az innovációs folyamatokban. Magyar Vállalkozásfejlesztési AlapÃtvány: Budapest Karsai, Judit [1999]: A megfontoltan kockáztató tõkések. Kockázatitõke befektetések Magyarországon. in: Közgazdasági Szemle, 1999. szeptember, p. 789-812 Karsai, Judit [2000]: A kockázatitõke-befektetések hatása a magyar gazdaságra. Lakos István [2001]: A kockázati tõkepiac helyzete Magyarországon - a kinálati oldala bemutatása. Elhangzott: Támogatások és finanszirozási források - Szeminárium, 2001. szeptember 12, letölthetõ a http://www.hvca.hu honlapról Magyar Hirlap [2001]: Kockázati tõke - távol az államtól. 2001, március 6. OMFB [1988]: Kockázati tõke. Innovációs vállalkozások új tÃpusú finanszÃrozása. (szerk: Jávorka, Edit). OMIKK: Budapest Osman, Péter [19 90]: A kockázati tõke. in: Bankszemle, 1990/11-12, p. 57-67 Primonline[2001]: Trendek a kockázati tõke iparágban. elérhetõ: htttp://WWW.domainek.hu/hirek/cikk.prm?fs=1&id=21933 fellelve: 2001.11.02 Richardson, R. Charles [1996]: Venture Capital. cÃmszó in: International cyclopedia of Business and Management. p. 5009-5014 Szabó, Katalin [1997]: A jelen nem lévõ macska mosolya. in: Közgazdasági Szemle, április, p. 356-362 If you want to get a full essay, order it on our website:
BestEssayCheap.comIf you want to get a full essay, visit our page:
cheap essay
